1. Attól függően, hogy szerves vagy szervetlen, a savakat szervetlen savakra és szerves savakra osztják.
A szerves savak olyan szerves vegyületeket jelentenek, amelyek savas tulajdonságokat mutatnak. A leggyakoribb szerves savak a karbonsavak, amelyek savassága a karboxilcsoportból (-COOH) származik. Más vegyületek, például a szulfonsavak (-SO3H) szintén szerves savak közé tartoznak. A szerves savak alkoholokkal reagálva észtereket képezhetnek.
2. Az oxigén jelenléte vagy hiánya alapján a savakat oxisavakra és nem-oxisavakra osztják.
Oxisavak (pl. kénsav H2SO4, szénsav H2CO3 stb.) és nem -oxisavak (pl. sósav HCl, hidrogén-fluorid, HF stb.).
3. Az egyetlen savmolekuláról disszociálni tudó H⁺ ionok száma alapján:
A savakat monoprotikus savakra (például HCl), diprotikus savakra (pl. H2SO4) és triprotikus savakra (pl. H3PO4) oszthatjuk.
4. Relatív savasságuk (erősségük)-konkrétan, hogy teljesen disszociálnak-e-, a savakat erős savakra, közepesen erős savakra és gyenge savakra osztjuk.
Erős savak (pl. HCl), közepesen erős savak (pl. H3PO4) és gyenge savak (pl. H2CO3).
5. Attól függően, hogy a központi atom nyer-e elektronokat, a savakat erősen oxidáló savakra és nem -erősen oxidáló savakra osztjuk.
Erősen oxidáló savak (pl. HNO3).
