A „sav” a kémiai vegyületek egy osztályának gyűjtőfogalma.
A kémiában a sav szűk definíciója: olyan vegyület, amely vizes oldatban oldva ionizálódik, és kizárólag hidrogénionokból álló kationokat képez. Ezt a definíciót Arrhenius javasolta, és a mögöttes keretet Arrhenius-sav{1}}bázis elméletként ismerik.
A sav tág definíciója: olyan anyag, amely képes egy elektronpárt befogadni.
A legtöbb ebbe a kategóriába tartozó anyag vízben könnyen oldódik; kis része azonban-mint például a kovasav-szegényesen oldódik. A savak vizes oldatai általában vezetik az elektromosságot; vezetőképességük közvetlenül összefügg a vízen belüli ionizációs fokukkal. Egyes savak túlnyomórészt érintetlen molekulákként léteznek a vízben, ezért nem vezetnek elektromosságot; mások pozitív és negatív ionokra disszociálnak, ezáltal lehetővé téve az elektromos vezetőképességet.
Brønsted-Lowry Acid-Báziselmélet (protonelmélet): Egy tágabb definíció szerint a kémiai reakción belül minden olyan anyag, amely képes protont adni, savnak minősül, míg az ellenkezője (protonakceptor) bázisnak minősül. Ez a meghatározás JM Brønstednek és TM Lowrynak tulajdonítható.
A Brønsted-savasság a Brønsted-Lowry-elméletből származó fogalom, amely egy anyag proton (H⁺) felszabadító képességét reprezentálja. Pontosabban, egy olyan HA anyag esetében, amely egy H+-iont szabadít fel, hogy A⁻-t képezzen, Brønsted-savasságát a reakció egyensúlyi állandójával határozzuk meg: HA⇌H⁺+A⁻. Minél nagyobb ez az egyensúlyi állandó, annál könnyebben szabadít fel a HA protont, és ennek következtében annál erősebb a Brønsted-savassága.
Lewis-sav-Báziselmélet: GN Lewis amerikai kémikus által javasolt elmélet a savat olyan anyagként határozza meg, amely elektron-pár akceptorként- működik, amelyet "Lewis-savnak" neveznek. Ez a meghatározás lényegesen szélesebb kört ölel fel, mint a korábbi elméletek. A Lewis-sav-bázis reakció olyan reakció, amelyben koordináta kovalens kötés jön létre egy elektron-pár akceptor és egy elektron-pár donor között.
Kemény és lágy savak és bázisok (HSAB) elmélete: A HSAB elmélet a Lewis sav{0}}bázis elmélet kiterjesztéseként szolgál. A HSAB elmélet keretein belül mind a savakat, mind a bázisokat két különálló osztályba sorolják: "kemény" és "lágy".
